Valójában semmi különös, szombaton történt, hogy telefonáltam egyet dél-egy körül, miután előző este egy időre utoljára berúgtunk, mint az albán szamár (amely kifejezést az istennek se bírok megérteni, valaki segítsen, végül is ezt együtt kell, nem?).
Szóval fogadtunk, igen. Előtte készre tettük magunkat, igen. Így történt, hogy Benjamin the Devil és Csendesebben, a gyerek alszik, meg persze én (ha úgy tetszik, mondhatjuk, hogy a Főnix blog szokásos szerkesztői ülését tartottuk meghívott sztárvendégekkel) fogadtunk, hogy még pénteken lehet egy utolsót inni, utána viszont annak, aki leghamarabb iszik, leborotváljuk a haját. Nyilván rápörögtünk, nyilván megkötöttük a fogadást és mikor pénteken felkeltünk, nyilván megbántuk, de nyilván késő volt. Szóval péntek este.
A buliról az jutott eszembe, hogy bassza meg, annyira jó fiatalnak lenni így, hogy öreg vagyok, vagy valami ilyesmi, ittunk eleget, a cigikről nem is beszélve, szóval jól éreztük magunkat, annak ellenére, hogy egyszer csak felcsengett a Fatlip, én meg fogtam a fejem, hogy te jóságos atyaúristen, de rég volt ez (egyébként még mindig tudom a szövegét - van, ami örökre beleég az emberbe, bármennyire azt hiszi, hogy sikerült elfelejteni).
Utána volt a hívás, szombaton, mikor felkeltem és még csak másnapos se voltam (intő jel: ekkor rádöbbentem, hogy nem akkora hülyeség ez a fogadás), a vonal másik végén rekedtes hangon kérdezte Timcsike, hogy "te hogy vagy már ébren?", amire úgy hirtelen nem is tudtam mit mondani, tulajdonképpen jó kérdés, szóval csak annyit válaszoltam, hogy jabizony, ráadásul semmi bajom. Aztán mikor bejöttem az erkélyről a szobába, lendületből nyúltam a nyitott üveg roséért, hogy kortyoljak egyet - szerencsére időben bevillant: ezt most egy darabig sajnos nem lehet. Utána mondjuk az asztalon álló három üveg bor végig rajtam röhögött, ami kicsit fájt ugyan, de megleckéztettem őket: tekertem egy cigit és rálazultam a hétvégére.
Ami fontos: mujure és én mostantól minden nap szánunk alsó hangon tizenöt percet arra, hogy megbeszéljük, mi újság, ami, nyugodtan el lehet hinni, kurva jó dolog, egyrészt szórakoztató, másrészt póznak sem rossz, harmadrészt tényleg érdekel minket, ami azért mindenképpen kell az ilyenekhez.
Szóval most az van, hogy felkeltem, megittam egy kávét és bár alkohol most egy darabig nem jön, azért nagy baj nem lesz. Megoldjuk.
Rock'n'roll.
Utolsó kommentek