Hétidézete

‎"It's the end of the world as we know it, and I feel fine."

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Utolsó kommentek

Gyorsjelentés Idegállapotból

2011.03.04. 17:07 szkr

 Az egy olyan hely, ahol félév eltelik kábé két hét alatt és még csak észre sem veszed, csak akkor tűnik fel, mikor valaki a tévét bámulja, aztán rád néz és azt mondja, hogy baszod, már éjfél van, ennyi volt. És tényleg csak annyi (meg aztán a következő napok is, egész életedben). El lehet mondani, hogy miért van az, hogy kissé sápadtan mosolyogsz magad elé meredve, hogy miért nincs fogalmad se a külvilágról. Meg lehet magyarázni a botlást és utána mártír pózba helyezkedve el lehet érni, hogy mindenki azt gondolja, hogy te vagy az áldozat.

Semmi különös egyébként, csak túl kellett élni. Először Tata, aztán London, meg néhány elcseszett jó buli, amikről egyedül lehetetlen mesélni, egymás szavába vágva meg minek. Karácsonyra már rég nem hiányzik, néha persze még fel-feltör, de azt már lehet bírni. Kezelhető. Aztán ott állsz ülsz és valaki benyögi, hogy ennyi volt és rájössz, hogy valahol ez azért szar ügy, és tudod, hogy most már lehetne, de valójában éppen emiatt nem kell.

Néha felbukkan persze, afféle kellék lett belőle. Mindig ott lesz és mindig kísérteni fog, én pedig újra és újra hagyom magam, mert valójában élvezem, nemcsak azt ami történik, hanem általában a szerepet. A tapasztalat az, hogy tud hiteles lenni az önsajnálat, csak ügyesen kell adagolni. Mert ha megunják, akkor véged, ettől izgalmas ugye, hogy miközben kurvára nem kell már, mert megtanultad pótolni és hozzászoktál ahhoz, hogy bár néha kibaszottul jól esne, nem lehet, attól még kell az, hogy szóba kerüljön. Ez a te sztorid, amit, ha van fantáziád, akárhányszor elő tudsz adni úgy, hogy mindig kicsit mást mondasz.

Meg hát bassza meg, végső soron én csak nyertem vele. Fél éve nem dohányzom. Közben néhány dolog durván elszaladt mellettem, de végül vagy utolértem őket vagy csináltam helyettük mást, valamit, ami úgyis sokkal királyabb (nem az, de kényelmes elhinni, hogy van különbség). Például énekeltem is, meg meséltem sokat, kitaláltam az életet másoknak, ha már ők képtelenek voltak rá. És megpróbáltam elhinni, hogy számít amit csinálok, mert szükségük van rá. Nem hazudtam és nem mondtam igazat. Amíg szórakoztatsz, addig mindent szabad.

Szólj hozzá!

Címkék: gombás tészta

A bejegyzés trackback címe:

https://krstf.blog.hu/api/trackback/id/tr472710418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása