"Hallod, ha egy pók mászik ki a szádból, én töröllek iwiwről!" - mondta Józsi, majd lélegzetvisszafojtva várt. Két napra rá egy egész szép lány az Andersenben az asztalon táncolt nekünk.

Ez most egy olyan NeB! lesz, ami nem egy, nem kettő, hanem rögvest három estét ölel majd fel, mert egy jó bölcsész nem áll le heti egy ivás után. Sokszor kettő után se...

Szerda
Kisebb összejövetelre gyűltünk, összesen öten voltunk (Adél, Józsi, Szofi, Tomi, aki Szofi haverja), és elmentünk Szofi csoporttársunk lakására. Na most, ez a lakás Hűvösvölgyben van, igazából egy nagy ház, de csak az alsó szintje az övék, mert csak. A ház maga egy bazi nagy, erdős kertben található, jó muri a töksötétben, esőben, világítás nélkül átbotorkálni. Mintha a Sikolyban lennénk, és még nem is ittunk... De betaláltunk, és akkor jött a döbbenet: a lakás. Tele van a világ minden tájáról szerzett különféle szobrokkal: Buddhák, afrikai táncosok, különféle távol-keleti népek és a keresztre feszített Jézus fejek lógnak a falon vagy éppen állnak valahol a nappaliban. Szofi szobája sem különb, konkrétan van benne egy medence, olyan kicsi, amolyan díszmedence-féleség. Ágyat csináltak belőle. Amúgy a szoba vörös fényben izzik, tök hangulatos meg minden, és szintúgy tele van keleti cuccokkal: szobrok, tálak, legyezők, satöbbi... Elég fasza volt, na. Aztán sikerült egyre több mindenből egyre többet fogyasztani, ezt a részét nem részletezem, szerintem a Nyájas Olvasó pontosan ismeri ezt a részt. Eljutottunk odáig, hogy Szofi zenét tett be, ami a részemről eddig kevésbé (vagy inkább semennyire) ismert goa stílust képviselte. Nem tudom, mennyire vágjátok, a goa egy iszonyat ritmusos dallam, ami ugyanazt ismételgeti, akár perceken keresztül, majd hirtelen vált egy másik dallamra/ritmusra. Az a katarzis része a számoknak. A társadalom egy jól meghatározható része hallgatja vagy jár ilyen bulikra: drogosok. Na most, mielőtt mindenki félreértene, itt az amolyan könnyűdrogokat értem, nem a belőtt, magáról mit sem tudó szerencsétlen flótásokra gondolok. Aztán Tominál volt videó is egy ilyen buliról, ahol a tömeg egy ütemre, egyszerre mozog, gyakorlatilag egy masszát látsz, amint egy ütemre mozog. Ráadásul mindenki ugyanazt csinálja. Betépve elég hatásos élmény lehet, ezt aláírom. Eleinte nekem nem nagyon jött át a dolog lényege, aztán beletörődtünk, annyira nem volt vészes azért. Adélnak pl kifejezetten tetszett. A goa témához még csak annyit, hogy Tomi elmesélte, hogy nála milyen a jövő partija. Körben kibaszott nagy hangafalakból dübörög a zene (természetesen goa), és középen lenne egy nagy torony. A torony tetején pedig külön fülkékben lenne több dj, szintén körben. Na most, minden dj mást irányítana, az egyik csak a dobot, a másik alákeverne valamit, harmadik mást, stb. Szóval ha valaki változtat, a többieknek erre egyből reagálniuk kell. A nép pedig a körön belül érzi jól magát, ahova pedig levetítik az eget. Így a betépett jónép a csillagok között mászkálna, olyan érzéssel, mintha tényleg a Tejúton partiznának. Mindenesetre elgondolkodtató ötlet, főleg nekünk akkor és ott, egyből be is indult a fantázia: mekkora faszaság lenne pl egy szupernóva, vagy egy galaxis felrobbanása, ezek lennének a buli csúcspontjai. Meg persze elvitázgattunk azon, hogy ez mennyire a jövő partija, hiszen simán megcsinálható most is, csak kurva drága. Kell pár(...) rohadt nagy hangfal, egy nagy torony, bele faszán felszerelt dj-k, plusz egy nagy teljesítményű vetítő. Elvileg minden adott, csak a cash hibbádzik.
Az este másik fő eseménye Adél szopatása volt (nem, nem úgy), ugyanis mint kiderült, összejött az itt már emlegetett művészettörténésszel, akinek nevet is van:Galuska (igazából valami Gálos Miklós asszem, de nekem a Gálosból mindig csak az maradt, hogy Galuska, így hát...). Na most lehet, hogy én ezt egy picit rosszul reagáltam le, elkezdtem szakadni a röhögéstől, de Józsi azt mondta, ő is így volt vele, szóval nem volt para. Mindenesetre egész este az egyébként 40 éves Galuskával szivattuk szegény lánykát.
Az este második felében előkerült a vizipipa is, aminek szívókájából állítólag egyszer egy kis pók mászott elő (szvsz Szofi akkor is be lehetett tépve...), amire Adél teljesen rápörgött, és alig mert beleszívni, na, ekkor hagyta el Józsi száját a bevezetőben említett mondat, ami az este jelmondatává vált. Aztán elkezdtünk filmezni, azon mindenki bealudt, másnap meg mentünk órára, hát az nem volt nagy élmény...

Csütörtök
Ezen napon a gólyabálom volt, ami a BSeven (közismertebb nevén:béhét) nevű szórakozóhelyen volt. A plakátokon meghirdették, hogy bizony itt lesz italakció is, a sör pl csak 400 forintba fog kerülni. Természetesen elmentünk előtte valami emberibb helyre, ott bebasztunk, majd elmentünk a gólyabálra. Ha pedig ott megszomjaztunk valami nem-sörre, átmentünk a szemben levő kocsmába, ott lehúztuk, majd irány vissza (a tömények nem kevéssel voltak drágábbak az "akciós" sörnél...). Volt ott ilyen keringő, amit betanultak, meg jó kis fotelek, el lehetett lenni. Ja, meg koncertek is, meg bálkirály(nő) választás, amit az egyik legfurább gyerek nyert meg. Egy szobába voltam vele gólyatáborban, nem iszik alkoholt (LOL!), és egyébként sem az a tipikus partyburgonya. De rá szavaztak a legtöbben, valószínűleg azért, mert ő volt az egyetlen fiú, aki nyerni akart, és ezért még hajlandó volt lobbizni is... Hál' Istennek én erről az egészről lemaradtam, mert zizit kellett elkísérni tesóinkhoz, ahol aludt (pénteken suli van, vágjátok?!), és prsze lekéstük az utolsó trolit. Sétálva kellett hát menni, de vissza elég gyorsan visszaértem, köszönhető annak, hogy kabát nem volt nálam, cserébe kurva hideg volt, hát futottam. De azért jó sok elment így az időből.Amikor visszaértem, szembejött velem egy drága jó magyaros ismerősöm (Barbi), akivel egész este csak ennyit beszéltem:
"Hello!!" - mondom nagy örömmel.
"Képzeld, megyek a limóval!!" - válaszolta ő, majd elrohant. Ezen elgondolkodtam. Ő részeg, nem kérdés. Én is, ez sem kérdés. Ő jobban, ez valószínű. Ettől még nem nagyon tudtam hova tenni a dolgot, így hát utánamentem. Odakinn pedig valóban állt egy limó, amit a bálkirály és -nő számára rendeltek, és persze bevágódott egy csomó más arc is. Hát, erről is lemaradtam, cserébe megtaláltam Flórát, aki egy kicsit egyedül maradt, egy órára rá meg Józsiékat is, minden rendben volt. Négykor kidobtak minket, go home. A kabátomért volt még egy harc, ugyanis elhagytam a ruhatáras bilétámat. Asszondja a csávó, nem para, 500 HUF. Na most, eddigre nálam egy darab se volt, kicsit megijedtem, amikor mellém állt egy srác, és kikérte a kabátját. Kihozták az enyémet, mondom ez így nem stimmel, mire mondja a srác, hogy "ja igen, a saját bilétámat elhagytam, de ezt megtaláltam". Arra a kérdésre már nem tudott válaszolni, hogy akkor most el akarta-e vinni a kabátomat vagy sem, de az ötszázast legalább megúsztam.

Szombat
Egy este kimaradt (csak 2 sör pár haverrel), majd jött a szombat. Aznap a Lónyay szalagavatójára mentem, ahol Csajty barátom próbált meg táncolni. Olyan botrány palotást még sose láttam... Node. Aztán mentem az Andersenbe, ahol Zsófi barátom ünnepelte 20. szülinapját, ott volt Andris is, így adott volt minden egy jó bulira. Eldumálgattunk, néztük a Magyaro.-Belgium meccset (no comment...), iddogáltunk. Ott volt Andris egyik haverja, Levi is. Ennek a Levinek kellett csajt szerezni. Ott voltak Zsófi csoporttársai is (japánosok), pár lány. Egy idő után fogyasztottunk/dumáltunk egymással eleget ahhoz, hogy a csajokhoz fordoljunk (részemről előbb véget kellett érjen a meccs, aztán folytam bele a dolgokba, azért van egy sorrend, nemde?). Ott volt Fruzsi (vagy Fanni?), vele lettünk leginkább jóba, főleg, hogy mások jöttek-mentek. Fruzsi (vagy Fanni?) pedig ivott egy tekilát Zsófival, merthogy szülinapja van. Aztán a srácok meghívták még egyre (akkor még ment a meccs, fél füllel figyeltem csak...), aztán valahogy kiderült, hogy kezd részeg lenni, akkor közölte, hogy ő bizony merne az asztalon táncolni (a meccs ekkor kicsit háttérbe szorult), de csak három feles után. És nem kért több tekilát. Ebben maradtunk, dumáltunk, jófej volt, aranyos volt, még szép is mellé. Azt is megtudtuk, hogy ő bizony elnevezte a melleit, mégpedig Frednek és George-nak. Nekem esett le először, hogy ez a Harry Potterben szereplő ikrek neve (pedig én nem is voltam Harry Potter táborban - szólal meg a bennem szunnyadó Kisördög). Ötletes. Aztán valahogy visszatértünk erre a témára (mármint a táncolásra), és akkor Levivel meghívtuk egy pálinkára. Megitta becsülettel, majd táncolt becsülettel. Felállt az asztalra, és egy nemrossz asztaltáncot lejtett nekünk. Amikor Andris visszajött a pisi-plusz-sörvételezés kombó teljesítéséből, kicsit kinevettük, tekintve, hogy így lemaradt róla. De Levi azért csinált fotókat Fruzsiról (vagy Fanniról?). Ezután már csak öten maradtunk, két lány, három fiú, akartak tovább menni, én viszont úgy éreztem, hogy mára kész vagyok: 1. megszereztük a csajt Levinek. Miközben velem dumált, Levi csatlakozott, majd szép lassan át is vette az irányítást. 2. Andris rácuppant a másik csajra, na annak a nevére egyáltalán nem emlékszem. 3. Kicsit kifárasztott az elmúlt pár nap. Mit tegyek, nem vagyok még igazi bölcsész, de derekasan dolgozom érte...